Teljes nevem Szabó Krisztián, de általában Tiánnak szólítanak. Navigátor vagyok. Itinereket készítek. Ez a munkám, a választott sportom, erre épül az életem. Sokan mondják, hogy a navigálás nem sport, mert csak ülsz egyhelyben és írsz meg olvasol. Mi ebben a sport? Csak kevesen tudják, hogy egy versenyautóban tényleg a pilóta a mester, de a navigátor a karmester. A navigálás maximális koncentrációt igénylő sport. Közel 200-as tempóban szinte az út felett repülünk az erdő közepén. A navigátornak zéró a tolerancia. Nem hibázhat. Egy rossz ritmusban közölt információ végzetes lehet. Miért is? A versenyzők olykor szándékosan csúsztatják meg az autót, de van úgy, hogy a túlzott tempó miatt rakoncátlankodik a gép. Ezekben az esetekben van módja korrigálni, hisz ő idézi elő az esetet. Kicsit kormányoz, helyezi a kocsi súlyát, gyorsít vagy fékez és már meg is oldódott minden. Ha a navigátor úgymond titokzatoskodik vagy rossz ritmusban, késve ad át lényeges információkat, akkor sofőrünknek esélye sincs menteni a helyzetet, mert egyszerűen fogalma sincs róla, hogy mit várjon, mit kell tennie. Vicces, hogy a navigátorok neve sok versenyen ki sem lehet írva a versenyautóra, pedig a navigátor az egyetlen támasza a versenyzőnek. Vicces, tényleg, mert a navigálás során az ismeretlenség homályában kell napról-napra tökéleteset alkotni. Precízen kell kalkulálni időtartamot, üzemanyagot, visszalévő kilométerereket. Igaz, hogy a rallye egy könnyed, laza szórakozásnak tűnik, mégis feszített időrend szerint zajlik. És, hogy nincs fizikai megterhelés? Egy versenyautóban két nap alatt négy-öt kg súlyvesztés borítékolható. Nem árt formában lenni.

Első bejegyzésnak elég ennyi.